A hétvégén indult grandiózus történelmi sorozat alkotói ragaszkodtak ahhoz, hogy egy autentikus változat is a képernyőkre kerüljön a Hunyadiból. Más kérdés, hogy ebben a verzióban pont nem sikerül történelmileg hűnek lenniük.
Úgy tudjuk, az utóbbi hónapokban hosszan zajlottak arról az egyeztetések, hogy miképpen kerüljön képernyőre a sorozat, már ami a nyelveket illeti. Az alkotók ugyanis azt szerették volna, hogy a történelmi hitelesség kedvéért a sorozat soknyelvű legyen. Ez azonban rengeteg feliratot jelent a képernyőkön, a magyar nézők pedig a szinkronizált tartalmakhoz vannak hozzászokva.
Emiatt a polémia miatt az a nagyon jó döntés született, hogy kétféle módon mutatják be a Hunyadit. A TV2-n megy a szinte teljesen magyar verzió, a SuperTV2-n pedig kis csúszással megnézhető a rendezői változat, amelyben mindenki „az anyanyelvén beszél”, s ezt feliratozzák. Ám sajnos ez a verzió több sebből vérzik. Először is néha komoly problémák vannak magával a felirattal is. Különösen a török eredeti fordítása nem mindenhol sikerül.
Amikor például a második részben Murád szultán háremébe érkezik egy új lány, a szultán közli a Törőcsik Franciska által életre keltett Brankovics Marával – ugye a rendezői változatban törökül – hogy az Erdelből jött lánnyal kíván hálni. A törökök akkor így hívták Erdélyt. A magyar feliratban azonban szó szerint ez jelenik meg: „Érkezett egy új lány Erdelisztánból.” Ez nyilvánvaló butaság, a magyar néző nem is feltétlen érti, miről van szó. Sem a törökök nem hívták így Erdélyt soha, mi, magyarok pedig pláne nem. A feliratban helyesen Erdélyt kellett volna írni.
Ennél is cikibb hiba található a második rész legvégén. Van ott az az amúgy egész jó és megható jelenet, amikor Brankovics Mara megmenti az éppen megszülető csecsemőt, aki nem sír fel elsőre, és egy kicsit ütögetni kell a hátát, és fejjel lefelé lógatni, hogy kitisztuljanak a légútjai. Ott Mara először magyarul imádkozik a keresztény istenhez, ám amikor az nem segít, átvált iszlám imára. Pontosabban elmondja a hitvallást, amit minden muszlim kötelezően Mohamed próféta nyelvén, arabul tesz meg. És a hitvallásban el is hangzik Mohamed neve. Valószínűleg emiatt a magyar feliratban – tévesen – Mohamednek keresztelik el az újszülött csecsemőt, noha abban a jelenetben Mara, majd a szultán is elmondják törökül, hogy: „Legyen a neved Mehmed!”
Ez azért is lényeges, mert ebben a jelenetben született meg a török történelem legnagyobb uralkodója, a későbbi II. Mehmed. Nálunk Szulejmán szultán bizonyos okokból ismertebb nála, de Törökországban II. (Hódító) Mehmed a valaha élt legnagyobb uralkodó. Többek között ő foglalta el Konstantinápolyt (a későbbi Isztambult), amúgy éppen Hunyadi életének vége felé.
A magyar szinkronban és a feliratban a kisfiút következetesen Mohamednek nevezik (miközben a török beszédben folyamatosan és helyesen Mehmednek hívják). Ez bizony kellemetlen hiba, ha már egy autentikus, rendezői változatról beszélünk. Olyan ez, mintha a magyar feliratban Hunyadi János mondjuk mindig Szibinyáni Jankként szerepelne.
Milyen nyelven beszélt a magyar király?
Ennél is kellemetlenebb az, ahogyan a magyar uralkodó, Luxemburgi Zsigmond beszél. Zsigmond, pontosabban Zigmund Nürnbergben született, ott is nevelkedett. Az anyanyelve a német volt, s bár rendkívül művelt államférfiként hét nyelven beszélt, köztük állítólag egész tűrhetően magyarul is, a királyi udvarában társalgási nyelvként bizonyosan a németet honosította meg. Éppen az előzőek miatt is kellemetlen és tulajdonképpen röhejes az a jelenet, amikor Zsigmond kiérkezik Bécsbe, s az ottani főurakkal úgy beszélget, hogy egy tolmács fordítja le neki németről magyarra, mit is mondanak az osztrák nemesek. Ugye nem kell részleteznünk, Zsigmond tökéletesen beszélt németül, semmi szüksége nem volt tolmácsra.
Hasonló a gond Cillei Ulrik esetében, aki biztosan nem hívta/hívatta magát soha Cillei Ulriknak. Sokkal inkább volt ő Ulrich von Cilli, mert ő is német nyelvterületen született, a családi birtokai a királyság azon részén helyezkedtek el, ahol még a közemberek is inkább németül szóltak egymáshoz. Ők ketten a királlyal biztosan ezt a nyelvet használták, de – mint írtuk – a király környezetében lényegében mindenki.
Amikor Zsigmond a pápa audienciáján elérte, hogy az egyházfő német-római császárra koronázza, megint ott volt egy tolmács, aki a pápának fordította olaszra a király magyarját. Kizárt dolog, hogy ez így történt. Az olasz amúgy a Vatikánban kb. ugyanolyan pórias nyelvnek számított akkoriban, mint Zsigmond király udvarában a magyar. Ők ketten 1433-ban bizonyosan tolmács nélkül, latinul beszéltek egymással. Mert ne felejtsük el, azokban az évszázadokban a latin nagyon is élő közös nyelv volt a művelt rétegek körében (kb. úgy, mint manapság az angol). A sorozatban sokszor kellene latint hallanunk a rendezői változatban.
A jó hosszúra nyúlt okfejtésünkkel, okoskodásunkkal természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a sorozat nem jó. Sőt, többekkel összhangban úgy véljük, hogy (a hibái ellenére is) az utóbbi évtizedek legjobb magyar történelmi szériája a Hunyadi. Ha azonban a rendező és más alkotók azért akartak a képernyőn látni egy rendezői változatot a művükből, mert az erre igényes nézőknek autentikus, történelmileg hű módon szerették volna tálalni a történetet, sajnos azt kell mondjuk, ez a tervük nagyon nem sikerült.
A többnyelvű verzióban kb. a szereplők fele nem azon a nyelven hallható, amelyiken a valóságban beszéltek 600 évvel ezelőtt. Jó lett volna, ha a 25 milliárdos költségvetésbe belefért volna egy másodéves történelemszakos egyetemista gázsija, aki fejből felmondta volna, melyik történelmi személy milyen nyelven szólalt meg, attól függően, hogy éppen kivel diskurált.
Arról, hogy mi az igazság Hunyadi és Brankovics Mara szerelméből, itt találják a cikkünket: https://telenovella.hu/hunyadi-es-brankovics-mara-szerelme-csak-kitalacio/ Itt pedig arról írunk, hogy magyar vagy inkább román származású volt a történelmi Hunyadi János: https://telenovella.hu/magyar-volt-vagy-roman-hunyadi-janos/
