A hegyi doktor újra rendel sztárja elárulta, nem egyből döntötte el, hogy színész lesz belőle. Egy ideig azzal is kacérkodott, talán taníthatna. De most már úgy látja, jó, hogy a gyerekek megmenekültek tőle.
A hegyi doktor újra rendel Hans Grubere mindig is imádott sportolni. A foci mellett szívesen csatolt fel sílécet a lábára, hegyet mászott, túrázott, teniszezett, röplabdázott és a könnyűatlétikába is belekóstolt. Az iskolában jól tanult, ám a matematika nem volt éppen a szíve csücske. Tizenhat évesen már eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha színész válna belőle, ám azért eltűnődött azon is, hogy a jegyei alapján hová vennék fel, hol tanulhatna esetleg még tovább. „Elképzelhetőnek tartottam, hogy tanár leszek, de örülök, hogy végül nem ezt a pályát választottam. Rájöttem, hogy nekem nincs annyi türelmem… Szerintem nem vagyok pedagógusnak való ember. Boldogok lehetnek a diákok, hogy a színpad mellett tettem le a voksomat” – mesélte nevetve Heiko, majd hozzátette, mivel az idegen nyelveket kifejezetten szerette – mindig jó jegyeket kapott angolból és franciából -, így megfordult a fejében, hogy fordító lesz, de csakhamar a színészet került a középpontba, és onnantól kezdve kizárólag erre koncentrált. „Elmentem Salzburgba, hogy kitanuljam a szakma csínját-bínját, ott kezdődött hát el az egész.”
„A színház az anyahajóm”
Heiko bízik abban, hogy A hegyi doktor újra rendel még sok-sok évig fut a televízióban, s ő továbbra is tagja lehet a csapatnak. Ugyan a sorozat sikeressége a kezdetek óta töretlen, a színész nem akart búcsút inteni a színpadnak. Sőt! Izgatottan mesélte nekünk, hogy februárban és márciusban a nagyközönség Stuttgartban is láthatja majd őt egy csodálatos, romantikus komédiában. „Igyekszem úgy intézni a dolgokat, hogy úgymond mindkét sín párhuzamosan futhasson egymás mellett. A színház nagyon közel áll hozzám, hiszen valahol ez az anyahajóm. A szívem mindkét dologért ugyanolyan hevesen ver, szeretek a kamerák előtt és a teátrum színpadán is játszani. Nem tudnék választani a kettő között. Imádom azt az érzést, amikor kiléphetek a munkám során a komfortzónámból, mikor az adott pillanat megismételhetetlen, ha kockáztatni kell” – magyarázta mosolyogva Heiko, akivel egy hosszabb interjút olvashatnak a ma megjelent Telenovella magazinban. Ebben többek között arról is mesél, milyen kétgyerekes apukának lenni.