Juhász Dani nem tagadja, hogy egy kicsit önfejű. Olyan ember, aki a céljait foggal-körömmel igyekszik elérni. Azt mondja, szeretne valami maradandót alkotni az életben.
Dani elárulta, hogy éppen egy vezetőségi ülésen tárgyalt, amikor csörgött a telefonja, és jött a felkérés, hogy volna-e kedve szerepelni az Éttermek csatájában. A körülötte levő emberek mind arra biztatták, hogy vállalja el, menni fog a dolog. Bár korábban több műsorra nemet mondott, a támogató, kedves szavak feltüzelték, s így végül rábólintott. „Ha belekezdek valamibe, mindig szeretnék a legjobb lenni benne. Vannak céljaim, amiket foggal-körömmel igyekszem elérni. Kicsit önfejű vagyok, de én nem tudok úgy nekiállni valaminek, hogy majd meglátjuk, mi lesz” – mesélte lelkesen Dani, aki nagyon vágyik egy saját üzletre, ám mivel benne van egy olyan cégcsoportban, amely folyamatosan nyit új helyeket, ezeket valahol a sajátjainak érzi.
„Ezek mind nagy projektek, amikben örömmel veszek részt. Persze bízom benne, hogy egyszer valóra válik az álmom. Rajta vagyok…” – magyarázta mosolyogva Dani, aki úgy érzi, hogy jó úton jár, és jó helyen van. Ám nem szeretne megállni, mindenképpen valami maradandót próbál alkotni, s bízik benne, hogy neve lesz a szakmában.
Az Éttermek csatája élete egyik legizgalmasabb kihívása volt. Azt mondja, eleinte a csapattársakkal, Ákos séffel „ízlelgették” egymást, hiszen nem ismerték a másikat, hogy ki milyen szinten tart: „Voltak csiszolódások, viták, de azt gondolom, a verseny fele után egészen kisimultunk, és egy igazi pozitív élménnyé vált a közös munka is.”
